Külpolitika

      Eljárás indult a magyarellenes szlovák pártok ellen

      Nemzetiségek elleni uszítás miatt Szlovákia Legfelsõbb Bírósága büntetõeljárást indított a szlovák parlamentbõl kiszorult két nacionalista szlovák erõ, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) ellen. A magyarellenes kirohanásaikról híres – egymás közt is háborúzó – két párt elnökei, Anna Malíková és Ján Slota, valamint két közszolgálati televíziós ellen korábban a Polgári Konzervatív Párt (OKS) tett bûnvádi feljelentést. Ennek alapját az képezte, hogy a szeptemberi képviselõválasztást megelõzõ kampányban sugárzott televíziós propaganda-filmjeikben a magyar nemzet és a szlovákiai magyar nemzetiség ellen uszítottak. Az ügyészségi vád alá helyezett két párt a rendszerváltás óta folyamatosan képtelen magyarellenességgel hívta fel magára a figyelmet a politikai és parlamenti színtéren, de a szeptemberi választásokon mindkettõ csúfosan megbukott.

      Támadás amerikai bázisok ellen

      Kézi fegyverekkel és aknavetõkkel támadták tegnapra virradóra az amerikai csapatokat Kelet-Afganisztánban. A támadók kilenc rakétát lõttek ki a Gardez közelében lévõ amerikai támaszpontra. Senki nem sérült meg. A támadásra válaszul A-10-es típusú amerikai harci gépek gépágyúkkal lõtték és hevesen bombázták  a támadók feltételezett állásait a környezõ hegyekben. Néhány órával késõbb Kabultól 180 kilométerre délnyugatra rakéta- és aknatûz alá került egy másik amerikai katonai bázis. A 82. légideszant hadosztály katonái felvették a harcot a támadókkal, akik közül ketten meghaltak. Az amerikaiaknak nem voltak veszteségeik.

      Újabb magyart avat boldoggá a pápa

      Boldoggá avatják a szegények orvosát 2003. március 23-án, a római Szent Péter bazilikában. Batthyány-Strattmann László (1870–1931) lesz a rendszerváltás után a harmadik magyar, akit a pápa a boldogok sorába emel. Az avatási eljárás két közös felperese az egyházi szempontból illetékes szombathelyi és az eisenstadti egyházmegye. Így a boldoggá avatás a magyar és az osztrák egyház közös ünnepe is lesz.

      Elfogadták a KEK-csúcsértekezlet zárónyilatkozatát

      Elfogadták a Közép-Európai Kezdeményezés csúcsértekezletének zárónyilatkozatát Szkopjében. A zárónyilatkozat üdvözli az EU és a NATO várható kibõvítését, és leszögezi, hogy a KEK minden tagállamának kötelezõ az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet normáinak elfogadása és tiszteletben tartása.

      A NATO-bõvítéssel kapcsolatos állásfoglalás az elõzõ napon még bizonytalannak látszott, mert a fehérorosz küldöttség fenntartásait hangoztatta a csütörtöki külügyminiszteri találkozón, mondván: Minszk nem szívesen veszi egy olyan helyzet kialakulását, amelyben a fehérorosz határ lesz “a fõ demarkációs vonal” az észak-atlanti szervezet és az azon kívül álló európai országok között. Végül azonban a fehérorosz küldöttség sem emelt kifogást a zárónyilatkozat ama pontja ellen, amely üdvözli a bõvítést.A KEK-csúcs ügyeiben jól tájékozott források szerint az EBESZ normáinak tiszteletben tartását megkövetelõ kitétel is Fehéroroszországra vonatkozik. E követelmény belefoglalása a záródokumentumba nem más, mint a többi tagállam alig burkolt bírálata Minszk címére a demokratikus normák megsértése miatt.


      Szeptember 11. vizsgálóbizottság

      Az Egyesült Államokban a Fehér Ház és a kongresszus vezetõi megállapodtak abban, hogy kétpárti vizsgálóbizottságot alakítanak a tavaly szeptember 11-i terrortámadásokat megelõzõ mulasztások feltárására. A testületnek ki kell derítenie, hogy az amerikai illetékes szervek tudtak-e a készülõ terrorcselekményekrõl, és ha igen, megtettek-e mindent megakadályozásuk érdekében. A 10 tagú vizsgálóbizottságnak 5 republikánus és 5 demokrata tagja lesz. A testület elnökét George Bush elnök nevezheti ki, míg az alelnököt a Demokrata Párt kongresszusi vezetõi fogják kijelölni.

      Boldogságot érzett a robbanáskor a bali merénylõ

      A bali éjszakai szórakozóhely ellen elkövetett, csaknem 200 halálos áldozatot követelõ merénylet fõgyanúsítottja szerdán kijelentette: ,,boldogságot érzett”, amikor a pokolgép felrobbant. Kihallgatásán, amelyet maga az országos rendõrfõkapitány, Da’i Bachtiar tábornok vezetett, Amrozi állítólag elismerte, hogy az õ tulajdonában volt a legkevesebb 50 kilogramm robbanószerrel megrakott Mitsubishi furgon, amely október 12-én a levegõbe röpült az emberekkel zsúfolt bár elõtt. Elmondása szerint szerepe mindössze a robbanóanyagok megvásárlására korlátozódott, a pokolgépet mások szerelték össze. A hatóságok szerint Amrozi beismerte, hogy az al-Kaida terrorhálózathoz kapcsolódó Dzsemáa Iszlámija egyik katonai parancsnoka, amely erõs és kiterjedt iszlám államot akar létrehozni Délkelet-Ázsiában. Bachtiar tábornok szerdán ,,nagyon valószínûnek” nevezte, hogy Amrozi bátyja, Mukhlas lett a Dzsemáa Iszlámija új operatív fõnöke, aki Riduan Isamuddint, ismertebb nevén Hambalit váltotta fel. Több biztonsági szakértõ is úgy gondolja, hogy a bali merénylet szálai Hambali kezében futottak össze, aki az indonéz rendõrség szemtanúktól származó értesülése szerint a tavaly szeptember 11-i terrortámadások után Malajziából Pakisztánba tette át székhelyét. Az indonéz rendõrség még mindig hozzátevõlegesen 10 embert köröz a bali robbantással kapcsolatban.

      Ékszerrablás Bécsben

      Kétmillió eurónyi zsákmánnyal távoztak a neves Haban ékszerész cég bécsi, Kärntnerstrassen lévõ boltjának kirablói. A nyomozók szerint a rablók külföldiek lehettek, így azonnal szigorított ellenõrzést rendeltek el a bécsi pályaudvarokon és a határátkelõkön, mert feltételezik, hogy a tettesek Kelet-Európa felé akarnak menekülni. A legdrágább bécsi ékszerészek közé sorolt Habannál néhány éven belül másodszor követtek el látványos rablást.

      Magyar is lesz az ENSZ iraki ellenõrei között

      Magyar szakember is részt vesz az ENSZ iraki vegyi fegyvereket ellenõrzõk munkájában: Földi László õrnagy várhatóan december elején utazik Irakba.

      Földi László vasárnap New Yorkba megy, ahol részt vesz egy elõkészítõ kurzuson, majd a tervek szerint december elején utazik Irakba az ENSZ vegyifegyvereket ellenõrzõ csoportjával. Szerzõdése három hónapra szól, de ez szükség esetén meghosszabbítható. Név szerint kérték fel erre a munkára, amelyhez az ENSZ igyekszik úgy összeválogatni a szakértõket, hogy minél több országot képviseljenek. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs fõigazgató-helyettese elmondta, hogy a 35 éves Földi László 1988 óta szolgál a Magyar Honvédségnél, a tiszt vegyész szakot végzett az ELTE-•, majd a Budapesti Mûszaki Egyetemen környezetvédelmi analitikus diplomát is szerzett. Az õrnagy Ausztriában elvégezte az iraki fegyverzetellenõrzési bizottság tanfolyamát is. Az angolul felsõfokon, oroszul pedig középfokon beszélõ Földi László a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanársegédként dolgozik.


      Száz fölé emelkedett a nepáli lázadás áldozatainak száma

      Száz fölé emelkedett a hajnali maoista támadás áldozatainak száma Nepálban. A halottak többsége lázadó. Az alkotmányos monarchia megdöntéséért harcoló lázadók több mint ezer fegyverese Dzsumla városában támadt rá egy rendõrõrsre és több más célpontra. Legalább 12 rendõrt és katonát megöltek, további kéttucatnyit megsebesítettek a hajnalig tartó összecsapásokban. A  felkelõk megtámadtak egy másik rendõrõrsöt is, Katmandutól 150 kilométerre nyugatra, s itt 22 rendõrt öltek meg. A lázadóknak is komoly veszteségeik voltak. Egyelõre nem tudni, elcsitultak-e az összetûzések.

      Néhány mondatban

      • Kivégeztek egy pakisztáni férfit csütörtökön az Egyesült Államokban. A férfi 1993-ban meggyilkolta a CIA két alkalmazottját a Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai politika miatti felháborodásában.

      • Ketten meghaltak, 11-en megsebesültek Pakisztánban, amikor felrobbant egy autóbuszba rejtett pokolgép. Szakértõk szerint a merénylet összefüggésben állhat a pakisztáni férfi kivégzésével.

      • Kitört a napok óta morajló Papandayan nevû vulkán Indonéziában. A Jáva szigetén lévõ vulkán 6 km magasba lövellte a hamut és a füstöt, de lávát és mérgezõ gázt nem érzékeltek a kitörés helyszínén.


      Kozák határvédelem a Kuril-szigeteken

      Kozákokat telepítenek be a Kuril-szigetek déli tagjaira, a kozák faluközösségek fejlesztésének moszkvai célprogramja keretében. A szahalini terület vezetése bejelentette, hogy az elsõ kozák faluközösséget ,,hivatalosan is bejegyzett kozákok” hozzák létre Kunasir szigetén, Golovnyino falu mellett. Kunasir egyike a Japán által elvitatott négy Kuril-szigetnek, amelyek a második világháborút követõen kerültek a Szovjetunió fennhatósága alá, s minden moszkvai rendezési ígéret ellenére orosz kézen maradtak.

      Orkán és nyári meleg Ausztriában

      Számos balesetet és jelentõs anyagi károkat okozott egy szinte nyári meleget hozó fõnvihar Ausztriában, míg Salzburg tartományban katasztrófariadót kellett elrendelni a vihar miatt. Az orkánszerû szélvihar sebessége elérte az óránként 160 kilométert, és sok helyen járhatatlanná tette az utakat. A vihar Stájerországban, az áramellátásban okozott zavarokat. Folyamatosan dolgoznak országszerte az erdõgazdaságokban is, mert hatalmas mennyiségû letört ágtól kell megtisztítani az utakat. Meteorológusok szerint a vihar még legalább két napig dúl, de továbbra is 20 fok körüli melegre lehet számítani.

      Incidens Csecsenföldön

      Négy ember meghalt, nyolc megsebesült csütörtök este Ingusföldön, amikor a hatóságok csecsen szakadár fegyvereseket tartóztattak le, s egyikük egy autóbuszra menekült, és ott felrobbantott egy gránátot. Az orosz Interfax hírügynökség információja szerint a letartóztatott szakadárok Ahmad Kadirov hivatalos csecsen vezetõ testõrségének igazolványával rendelkeztek. Az ingus belügyminisztériumi forrásokból származó hírt Moszkvában még nem erõsítették meg hivatalosan.

      Lukasenko nem lehet ott Brüsszelben

      Az Európai Unió azt tervezi, hogy megtiltja a részvételt a tizenötök keddi brüsszeli tanácskozásán a fehérorosz államfõnek és kormánya több tagjának. Alekszandr Lukasenko rendszere ugyanis a nyugat szerint nem demokratikus, és nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. Egy hírügynökséghez eljuttatott, 52 személy nevét tartalmazó jegyzék szerint az EU nem adhat vízumot Lukasenko mellett a fehérorosz kormány minisztereinek és miniszterhelyetteseinek, valamint a közigazgatási vezetõknek sem. A döntés akkor lesz végleges, ha a tagállamok illetékes miniszterei hivatalosan is jóváhagyják azt.