Egészség

Másik a vöröshagyma mézzel. Két alkalommal is megcsináltam. Éreztem, hogy a gondolkodásom frissebb volt, nem szédültem, kitisztult a fejem. Nincs olyan fülzúgásom.”

Az első két részben szereplő A. E. 65 éves marosvásárhelyi nő a továbbiakban a rendszeres almaevésről beszél: “Amit használok még, hogy minden étkezés előtt egy órával, ha nincs rá időm, félórával, ha nagyobb, akkor egy fél almát, ha kisebb, akkor egy egészet megmosva, nyersen, héjastul megeszem. Olyan rituális szokás lett, hogy almaevés nélkül étkezés nincs.” (Marosvásárhely, Marosszék)

Mások: “Almát, gyümölcsöt sokat eszem, főleg este az almát.” (60 éves nő, Abásfalva, Udvarhelyszék)

“A fülembe csengenek édesanyám szavai: Egyetek sok almát, jót tesz az egészségeteknek! Ettünk is, ettem is reggel – sokszor étkezés előtt –, délben, délután, este, mikor érzem, hogy megéheztem. Szívesebben veszek elő napközben egy almát, mintsem hogy egyebet egyem. Amikor érik, csak kilépek a kertbe érte, hanem mindig ott a konyhában egy vessző-fonadék tálon. Szeretem a zamatát, a jó savanykás ízét. Enyhíti az éhségérzetemet, s jól is esik. S ami a fő: majdnem hetven éves vagyok, s frissnek és egészségesnek érzem magamat.” (69 éves férfi, Kovászna, Háromszék)

Az alma jótékony hatásaival nem először találkozik e rovatban az olvasó. 1999-ben, amikor a világ népeinek megfiatalító módszereiről írtam sorozatot, a tartalmazott pektin jótékony hatásait vettem számba. Gyógyhatású élelmiszerünk könnyen emészthető, sok B és C vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot tartalmaz, amely fokozza szervezetünk ellenálló képességét. A pektin csökkenti a koleszterinszintet. Rendszeres fogyasztása emeli az ösztrogén szintet, jó a klimaxban lévőknek. A tartalmazott borum segíti a mész csontokba épülését, ezáltal megelőzi a csontritkulást. Természetes módon tisztítja fogainkról a lerakódást, serkenti az íny vérellátását. Megköti a bélbe került méreganyagokat, így azok nem tudnak felszívódni. Rosttartalma megelőzi a székrekedést, csökkenti a vastagbélrák kialakulását. Háromszéki adatközlőm igazolja, hogy az idős embert élénkebbé, tevékenyebbé teszi.

A földsugárzás hatással van az emberi szervezetre. Nem csak az alvókat zavarja. Egy vizsgálat során kiderült, hogy az egyik iskola alsós osztályában azért voltak mindennaposak a verekedések, mert a termet vízerek hálózták be, amitől a gyerekek agresszívvé váltak. Az asztalokat, székeket áthelyezve megszűntek a problémák. A földsugárzás akár betegségek kialakulásához is vezethet, de csak akkor, ha huzamosabb időt töltünk fölötte, például ha az ágyunk földsugárzásos helyre esik, több órán keresztül ki vagyunk téve a föld mélyéből érkező állandó rezgéseknek. Az a szervünk, amelyen a sugárzás áthalad, nem pihen, így pár hónap alatt kifejlődhet a betegség. Amerikában, például, egyre több helyen ügyelnek arra, hogy a műtő ne essen földsugárzásos helyre. Itt ugyanis emelkedik a szövődmények, vérzések száma. Az orvosok közül egyre több hívja fel az operált rákbeteg figyelmét, hogy az otthoni ágya feltétlenül sugárzásmentes helyre essen.

  Jellemző tünetek, melyek miatt felmerülhet egy lakásvizsgálat igénye:

– akármilyen szép vagy új a lakás, szinte menekülünk belőle,

– nem tudunk elaludni, és ha végre elalszunk, hamar felébredünk, esetleg azonos időpontokban,

– nem tudjuk kipihenni magunkat,

– egyes területeket nem viselünk el a lakásban vagy a munkahelyen,

– iskolákban, még a mintagyerek is “rossz” lesz,

– szerveink nagyjából egyidejűleg adnak vészjelzéseket, esetleg meg is betegszenek.

 A károsító hatást napi 4-5 órás sugárzási helyen való tartózkodás eredményezi. Így 4-5 év alatt figyelmeztető jelek, szervi panaszok, rosszabb esetben 8-10 év múlva súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ha az ember tartózkodási helye ingerzónában van, a természetgyógyászati kezelések – a homeopátia is – nehezebben hatnak.

Ismerőseim körében sokan isszák a Kombucha teát, de nem sok ismeretük van róla, csak azt tudják, hogy jó, nem ártalmas, lehet inni megszakítás nélkül.

Szeretnénk tudni, hogy ennek a mandzsúriai gombának a levét mióta isszák, mire jó, hosszabb fogyasztása nem ártalmas-e az emberi szervezetre?

Ha lehetséges, kérem (kérjük) válaszoljon a feltett kérdésekre.”

Nem mondunk újat azzal, hogy az egészség megőrzésének legjobb módja a betegségek megelőzése. A kutatók, szakemberek szerint ebben játszanak nagy szerepet a gombateák, ebben rejlik behozhatatlanul nagy előnyük.

A mandzsúriai kombucha gomba gyógyító szerként való használatának több évezredes távol-keleti hagyományai vannak. Ezek közül sokat a modern orvostudomány is megerősített. Kezdjük azzal, hogy az egyik leghasznosabb méregtelenítő, a benne található glukoronsav az anyagcsere salakanyagaival, valamint más testidegen anyagokkal és mérgekkel lép reakcióba és választódik ki. Vizelethajtó szerként is kiváló, különösen ödémák esetén. Élénkíti a mirigyrendszer működését, ezért gyógykezelések kiegészítő terápiájaként szívesen alkalmazzák. Folyamatos fogyasztása meghosszabbítja az életkort. Normál értéken stabilizálja a vérnyomást, állandó jó közérzetet és alvást biztosít, oldja a stresszt. Természetes antibiotikum hatású, enyhíti a gyulladásokat (különösen a felső légutak esetében), az asztmás köhögést, az érgyulladás fájdalmait, segít a váladék feloldásában. Csökkenti a koleszterinszintet, rugalmassá teszi az erek falait. Tisztítja a vért, kedvező hatást fejt ki a vese, a máj, az epehólyag működésére. Oldja az epe- és veseköveket. Bőrfertőtlenítő hatása miatt fontos szerepe lehet a korszerű rákterápiában és a betegség megelőzésében. Anyagcserezavarok, korai érelmeszesedés, fáradékonyság, rossz koncentrációs képesség, sőt potenciazavarok esetében is jó hatású. Gazdag vitaminokban (B1, B2, B3, B6, B12, C, D, E, K) és nyomelemekben (vas, nátrium, mangán, magnézium, réz, cink, koffein).

A fenti információk minden bizonnyal megnyugtatják a kombucha-tea fogyasztóit, s talán újabb híveket is szereznek ennek az ősi gyógyító szernek.

Ősidők óta közismert gyógynövény, a sarkköri területeken kívül szinte minden földrajzi területen megtalálható. Élénksárga szirmaiban hypericin tartalmú illóolaj van, a sötétzöld levelekben lévő mirigyek szintén termelnek illóolajat.

A lyukaslevelű orbáncfű a homeopátiás elsősegélynyújtás egyik fontos szere: sebek vérzéscsillapítója, a hypericin miatt altató és fertőtlenítő hatású. Virágának, magjának főzete vese- és epebetegségekre jó. Szárított virágait égési sebekre teszik. A szív- és ideggyengeség legrégibb orvossága. Fogínysorvadáskor jó öblögető, nehezen gyógyuló bőrbetegségek esetén borogató szer. Nagyon hasznos a fájdalmak csökkentésében, segít az idegekben gazdag testrészek sérüléseinek gyógyulásában.

Depresszió esetén is javasolt, főleg az enyhe vagy mérsékelt depressziós állapot javítására. Kutatások bizonyítják, hogy hatása megegyezik az antidepresszánsokéval.

Diófa (Juglans regia)

Sok vitamint és ásványt tartalmaz, hatvan százalékos zsírtartalma van, amiből 56 százalék az esszenciális zsírtartalom. Ezt figyelembe véve a folyamatos, mérsékelt fogyasztása jótékonyan hat a koleszterinszint csökkentésére, a közönséges zsírokat helyettesítve soványító kúrának is jól beválik. A diólevél teája gyomor- és bélhurut, magas vérnyomás, bélférgek ellen, étvágyjavítónak kiváló. Forrázatát bőrkiütések, kelések, fagyások borogatására, aranyér-bántalmak esetén ülőfürdőként igen hatékony. A diófa szárított vagy nyers kérgéből hatásos vértisztító tea készülhet. Fizikai gyengeségre magát a dióbelet kell fogyasztani naponta mérsékelt mennyiségben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az agyi érkatasztrófa (gutaütés, szélütés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető. A szükségesnél kevesebb vér jut az agyba.

A stroke két fő típusát különböztethetjük meg: az iszkémiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/érszűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken. A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az iszkémiás stroke négyszer gyakoribb, mint a vérzéses.

Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulása. Ugyanis a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben.

A befolyásolható kockázati tényezők között több betegséget, kóros állapotot, helytelen életmódot találunk. Ilyen a magas vérnyomás, ami az agyi infarktus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. A stroke-os betegek több mint 2/3-ának magas a vérnyomása.

A másik kockázati tényező a dohányzás: az agyér-betegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. A dohányzás számos módon “segíti” az iszkémiás és a vérzéses stroke fellépését. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását és emeli a vérnyomást. A dohányzás abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik.

Cukorbetegeknél a szélütés kockázata 2-3-szoros.

Az iszkémiás stroke 15-25 százaléka vezethető vissza szív-eredetű tényezőkre.

Egyéb tényezők: a zsíranyagcsere-zavarok, a magas konyhasó-bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás. A fizikai aktivitás növelése csökkenti a stroke gyakoriságot, mert csökken a vérnyomás, csökken a testsúly, javul a zsír- és szénhidrát anyagcsere.

A stroke következménye a test egyes részeinek bénulása, beszéd- vagy látászavar, szédülés, a tájékozódási és emlékezőképesség elvesztése.

A stroke előfordulásának kockázata csökkenthető a vérnyomás normális szinten tartásával, a dohányzás abbahagyásával, alacsony sótartalmú és zsírszegény diétával, testsúlycsökkentéssel, rendszeres testmozgással, az alkoholfogyasztás mérséklésével, az orvos utasításainak betartásával.