Könnyen meglehet, a bármilyen rendű-rangú tisztségviselőink némelyike áldozatnak tekinti, ha a magyarság érdektelensége, kiábrándultsága miatt a következő választási ciklusra elveszíti amúgy is sok vesződséggel, kevés pénzzel járó “szolgálatát”. Talán abban a reményben teszi, hogy a kudarc okozta sokkhatás, a négyévi kiszolgáltatottság, a magyar ügyek és érdekek teljes leépülése kamatostul meghozza majd gyümölcsét a következő választásokon. Meglehet, ők csak anyagiakban, erkölcsi elismerés tekintetében rövidülnek, a nép viszont tisztában van: közösségünk e törést soha ki nem heveri, helyrehozhatatlan folyamat veszi kezdetét. Aminek legközelebbi folytatása a parlamenti választásokon várható, ahol amúgy is sokan fenik a fogukat az eddig biztosnak tudott 6 százalékunkra.
Ha sikerül elragadniuk tőlünk, egyetlen választási ciklus alatt elveszik, ellenünk fordítják minden, kínkeservesen kikínlódott eredményünket, jogunkat.
Mivel a népnek létfontosságú a minden szinten való képviselet, nem nyugodhatunk bele vezetőink tanácstalanságába, tétlenségébe. Ha ők nem, magunknak kell vitafórumokat szerveznünk, a kollektív bölcsességre hagyatkozva eldöntenünk: együtt, hogyan tovább?
Mert a nép csak együtt, közös célért, kéz a kézben tud gondolkodni, kiveti magából a testvér ellen uszítókat, a bármilyen irányból érkező megosztókat. E nemzetnyi nép arra is képes, hogy egyik szekértáborból sem, csakis a maga tiszta erkölcsű kebeléből választja meg minden rendű és rangú képviselőjét. Jó lesz végre felnőttként kezelni a demokráciában felnőtt népet, amelyik valameddig még tűri a tétlenséget, de egyre türelmetlenebb...
Ha a jelenlegi trend folytatódik, azaz továbbra is évi kétmillió bevándorló kér bebocsátást az EU-ba, akkor 2030-ig biztosan nőne az Unió munkaképes korban lévő népessége. Ellenkező esetben már az évtized végére negatív tendenciák lennének kimutathatóak. Ahhoz, hogy az EU szinten tartsa a munkaképes korú lakosságát, mintegy 56 millió bevándorlóra lenne szükség 2050-ig.
* Évről évre több millió embert sújtanak különböző válságok, a természeti csapásoktól a fegyveres konfliktusokig. “Ha segítségnyújtásról van szó, az EU késedelem nélkül képes cselekedni ott, ahol arra szükség van” – szögezi le Louis Michel, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosa.
Ebben az évben a Bizottság 370 millió eurót irányoz elő a világ legsúlyosabb válságövezeteiben élők támogatására. Az összeg oroszlánrészét a rászorulók biztonságba helyezésére, élelemmel, ruhával, lakóhellyel történő ellátására, illetve megfelelő egészségügyi és higiéniai viszonyok megteremtésére fordítja majd az EU. Egyedül a 160 millió eurós élelmiszer-segélyezési alapból 18,5 millió ember számára biztosítanak majd élelmet. A teljes előirányzat fennmaradó részéből pedig Afganisztán, Uganda és más fejlődő országok részesülnek.
2007-ben a Bizottság 220 millió euró értékben juttatott el sürgősségi élelmiszersegélyt és egyéb gyorssegélyt a világ több mint 30 országába.
Arad – “A nyolcezer lejes prémiumot is nagyocskának tartom” – kommentálta tegnap Gavril Popescu prefektus az Egészségügyi Hatóságnál (ASP) még tavaly december végén kirobbant botrány végkicsengését, miután a dr. Gabriela Târle vezette intézmény igazgatótanácsa a közvélemény, szakma nyomására önkezűleg csökkentette le a maguknak kiosztott év végi prémiumokat. Bő három héttel ezelőtt az aradi hatóság vezetősége úgy döntött, Gabriela Târle 30 ezer lejes prémiumot érdemel 2007-es tevékenysége jutalmául, de a többi igazgató sem adta 20 ezer alá.
A cirkusz után az igazgatónő 8 ezer lejre faricskálta saját jutalmát, a gazdasági igazgató 6 ezret, a többi két felsővezető négy-négy ezer lejt kap. Ebbe a szakszervezet és az orvosi kamara is beleegyezett, mutatta meg tegnap Popescu az általuk is ellenjegyzett listát, de hogy ezeket az összegeket megérdemelték-e vagy sem, a prefektus nem akarta kommentálni. Azt viszont elmondta, a pénzkeretet a minisztérium biztosította és a prefektúra ellenőrzése nyomán semmiféle illegalitást nem tapasztaltak.
Amennyiben az érintettek már többet költöttek, mint amennyi második körben járt nekik, azt kötelességük lesz visszafizetni az ASP kasszájába. Popescu megjegyezte: előző években a felsővezetők 300 lej körüli prémiumban részesültek, a többiek pedig egységesen 100 lej körüli jutalmat kaptak.
Románia államháztartási hiánya tavaly a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,4 százaléka volt a végleges elszámolás szerint, más szóval azonos a kormányzati céllal – közölte tegnap délután Varujan Vosganian pénzügyminiszter. A tavaly januárban kiadott előző változat 2009-ig fokozatosan 2 százalékra csökkenő hiányt ígért. Az EU-beli deficitkorlát legföljebb a GDP 3 százaléka.
Hétszázmillió euró
Ötvenhat pályázat érkezett a Regionális Operatív Program kettes prioritási tengelyének kiírására. A beérkezett pályázatok jelenleg értékelési és kiválasztási szakaszban tartanak. A fejlesztési tervek megvalósítására elkülönített pénzösszeg becsült értéke körülbelül 700 millió euró, melyből 566 millió euró viszsza nem térítendő támogatás. Az összes projektből négy terelő utak építésére és javítására, 39 projekt megyei utak javítására vagy modernizálására, 13 projekt városi utak javítására és modernizálására irányul. A program keretében a Nyugati Régióból öt támogatási kérelmet jegyeztek, összesen 56 millió euró értékben, 2-t 41 millió euró értékben az Északnyugati Régióban, és 6-ot, mintegy 83 millió euró értékben a Központi Régióban.
Nokia-kétszerezés
A finn Nokia vállalat az idei év végéig ezer személyt alkalmaz a Kolozs megyei Nemeszsuk községben található gyárába, megkétszerezve így az eleinte becsült alkalmazott-számot – jelentette be Daniel Don, a Kolozs Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség igazgatója. A Nokia elkezdte felvenni az alkalmazottakat a február 11-én megnyíló gyárába. Eddig mintegy 100 közepes tanulmányokkal, illetve 50 felsőfokú tanulmányokkal rendelkező személynek van folyamatban a felvétele – mondta Don. Az igazgató szerint a munkatoborzás és az alkalmazás egész évben folyik.
RMDSZ-egyeztetés egyházakkal
A közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezetről és restitúciós kérdésekről tárgyaltak Bukarestben a romániai magyar történelmi egyházak képviselői az RMDSZ oktatási és művelődési területen tevékenykedő kormányzati tisztségviselőivel. A tárgyaláson jelenlévő Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kifejtette, mint ahogyan azt programjában vállalta, az RMDSZ kötelességének tartja a magyarság, ezen belül a romániai magyar történelmi egyházak érdekeinek hatékony képviseletét a parlamentben és a kormányban egyaránt. Markó Béla ugyanakkor közölte: rendszeressé tenné a párbeszédet mind a püspökökkel, mind az egyházak tanácsosaival, szakértőivel.